Egyre többen döbbennek rá, hogy a hagyományos mezőgazdasági módszerek hosszú távon több kárt okoznak, mint hasznot. A talaj minősége romlik, a biodiverzitás csökken, és az időjárás szélsőségeivel szembeni ellenálló képesség is meggyengül. De van egy új irány, amely segíthet visszaállítani az egyensúlyt: a regeneratív gazdálkodás.
Miért érdemes másként gondolkodni a faiskolai gazdálkodásról?
Képzeljünk el egy faiskolát, ahol a talaj mindig takarva van, tele van élettel, és ahol a növények nemcsak a saját erejükből, hanem a természet okos rendszereinek segítségével növekednek. Itt a föld sosem marad csupaszon, hiszen a takarónövények, a mulcs és a komposzt gondoskodnak arról, hogy a talaj nedvességtartalma és hőmérséklete optimális maradjon.
A regeneratív gazdálkodás hat alapelve mentén működik:
A környezet ismerete: Minden terület egyedi – a talaj, a csapadékviszonyok, a rendelkezésre álló munkaerő és eszközök ismerete kulcsfontosságú.
Minimális talajbolygatás: A talaj szerkezetének megőrzése érdekében a művelést a legszükségesebb mértékűre csökkentjük.
Folyamatos talajtakarás: Mulcs, takarónövények és komposzt gondoskodnak a talajélet védelméről.
Biodiverzitás növelése: Növénytársítás, vetésforgó, rovaroknak és madaraknak kialakított élőhelyek segítik a természetes ökoszisztémát.
Élő gyökerek a talajban: A folyamatos növényborítottság segít fenntartani a talaj mikroorganizmusainak aktivitását.
Állattartás integrálása: A baromfi és más állatok természetes módon segítenek a talaj megmunkálásában és trágyázásában.
Egy svájci regeneratív példa: a Familien Reichenbach Faiskola
Svájcban már sikeresen alkalmazzák ezt a módszert. A Reichenbach faiskolában 2021 óta regeneratív elvek mentén működnek. Itt a talajhoz minimálisan nyúlnak hozzá, a fák, dísznövények sávos takarónövény-technológiában települnek, és a komposztot irányított aerob módszerrel állítják elő, nem történik szintetikus tápanyagpótlás és növényvédelem. A faiskola mindent megtesz a biodiverzitás növelésére és az ebből származó ökoszisztéma szolgáltatásokra alapozza a növénytermesztést.
Hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Az év során - a főnövények mellett - különböző takarónövény keverékek kerülnek a földbe, amelyek segítik a talaj regenerálódását. Tavasszal a vetés teljes területre kiterjed, olyan növényekkel, mint az angol perje, lóhere, facélia vagy hajdina. Nyár végére egy részüket visszadolgozzák a földbe, helyükre újabb keverékek érkeznek, például napraforgó, rozs és olajretek. Ez a természetes körforgás lehetővé teszi a talaj egészségének folyamatos megőrzését.
A komposzttea és a természetes növénykondicionálás szerepe
A faiskolákban egyre elterjedtebb a komposzttea használata, amely évente többször segíti a növények egészséges fejlődését. Ezt a módszert hatékony mikroorganizmusokkal (EM) és aminosavakkal kombinálják, hogy természetes módon növeljék a növények ellenálló képességét.
A gyomokkal is lehet másképp harcolni
A regeneratív faiskolákban nem használnak szintetikus gyomirtó szereket. Helyettük mechanikus gyomkezelést, takarónövényeket és forró vizes gyomirtást alkalmaznak. A csirkék is fontos szerepet játszanak a gyomok és kártevők elleni védekezésben.
Állatok a regeneratív faiskolában
A tyúkok és csirkék nemcsak a rovarok elleni védekezésben segítenek, hanem trágyázzák is a földet. A faiskolákban különleges csirketraktor-rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi az állatok kontrollált mozgatását, így biztonságban tarthatók a kisebb növényegyedek, illetve csak a gyomokat/takarónövényeket eszik meg az állatok.
Miért éri meg regeneratív módszereket alkalmazni?
A regeneratív gazdálkodás több mint egy új trend – ez egy befektetés a jövőbe. Az így kezelt talaj ellenállóbb, a növények egészségesebbek, és az egész rendszer hosszú távon fenntarthatóbbá válik. A gazdálkodók számára ez nemcsak egy fenntarthatóbb üzleti modell, hanem egy olyan életmód, amely valódi kapcsolatot teremt a természettel.
Aki egyszer kipróbálja, nehezen fog visszatérni a hagyományos módszerekhez. Ha belekezdenél, keress minket, szívesen segítünk a bevezetésben!
Comments