Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a 24.hu-nak adott interjút.
Néhány szemelvény a cikkből:
"Minden a talajból indul ki: a növények termelése, azon keresztül az állatok etetése, az élelmiszer-előállítás és a klímára gyakorolt hatás. Ha a talajművelés túlságosan intenzív, ha rengeteg vegyszer és műtrágya használatával párosul, akkor az egy darabig ugyan tudja növelni a termésmennyiségeket, de egy idő után fenntarthatatlanná válik. Ugyanaz történik, mint a gazdaság egyéb területein: lehet folyamatosan növelni a termelést és ezzel együtt a kibocsátást, de egy idő után elfogy a fedezet, a tápanyagtőke, a szervesanyag-mennyiség, amit folyamatosan használunk, és ez az ökológiai rendszer összeomlását okozhatja. A túlzott műtrágyázási kényszer, hogy minél több termést hozzunk ki, hosszú távon tönkreteszi a talaj élővilágát és szervesanyag-tartalmát. A talaj élő organizmus, de ha működésképtelenné válik, egy idő után pont az ellenkező hatást érjük el, mint amit akartunk: egyre kevesebb terméshez jutunk."
"Alapvetően a talajművelésnek Magyarországon az a legfőbb problémája, hogy azonos mélységben végzik el. A gazda megműveli a földet mondjuk 15–20 centiméter mélyen minden évben. Emiatt úgynevezett művelőtalp alakul ki, főleg a tárcsázás és az eke után. Vagyis a művelési mélységben kialakul egy kemény réteg, összetömörödik a talaj, nem engedi át a nedvességet, így az nem tud leszivárogni a gyökerekig. Ha 20 centiméter mélyen van ez a művelőtalp, akkor az esővíz csak addig tud leszivárogni, alatta száraz marad és nagyon gyorsan kialakul a belvíz, a víztöbblet pedig ott marad a felszínen, majd elpárolog."
"Ma már olyan precíziós technológiákat lehet alkalmazni a mezőgazdaságban, amivel a talajművelést a talaj állapotához alkalmazkodva akár egy táblán belül is változó mélységben lehet elvégezni. Ezzel tudjuk megakadályozni, hogy kialakuljanak tömör zárórétegek, illetve, ha már vannak, akkor ezeket úgy lehet megszüntetni, hogy lehatolunk a záróréteg alá, hogy a fel- és altalajok között a pórusokban zavartalan legyen a vízközlekedés, így a nedvesség le tud hatolni mélyebb rétegekbe is. Egy olyan talaj, amiben nincs záróréteg, képes 300 milliméter csapadék tárolására is. Ha a talajunk jó minőségű lenne, akár féléves csapadékot képes lenne tárolni. Ha viszont vannak különböző problémák a talajban, akkor ez lecsökkenhet 20–30 milliméterre, vagyis egytizedére, a többi pedig vízveszteségként jelenik meg."
Gyuricza szerint "A legkártékonyabb eljárás ebből a szempontból a szántás. Magyarország egy szántó ország, mindent fölszántanánk. Ezzel szemben ma már azt mondom, hogy a szántást államilag be kellene tiltani és nagyon súlyos szankciókkal sújtani annak érdekében, hogy ezeket a káros hatásokat el tudjuk kerülni."
A teljes interjú itt olvasható: https://24.hu/tudomany/2023/09/25/klimavaltozas-elelmiszervalsag-talaj-aszaly-szantas-gyuricza-csaba-interju/
Comments