A tavaszi tevékenységeink nagyban megalapozzák az évben tapasztalható további talaj,- és növényteljesítményt legyen ez őszi vagy tavaszi kultúra, gabona, zöldség vagy gyümölcs. Hozzá tudunk járulni vagy épp el tudunk venni a sikerből egy-egy jól vagy rosszul időzített tevékenységünkkel. Cikkünkben néhány példát hozunk arra, milyen az, ha biológiai szemmel végezzük a tavaszi munkákat.
Ha szeretnénk elképzelni, hogy mi történik a talajban a talajlakó mikróbákkal így kora tavasszal, a legegyszerűbb, ha belegondolunk saját állapotunkba. A téli hidegek, a párás vagy épp jégszáraz levegő, a sok csapadék, a friss gyümölcsök és zöldségek okozta vitaminhiány, a melengető napsugarak hiánya bizony rányomja bélyegét fizikai és lelki állapotunkra. Fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és levertebbek vagyunk tavaszi-nyári énünknél. Alig várunk egy-egy napos délelőttöt, langyos szellőt, a friss hónapos retket, hogy visszanyerjük erőnket.
Valami hasonló történik a termőföldjeiken a természetben is, hiszen tudjuk, hogy hasonlóan hozzánk, hasonló életfeltételek segítik vagy gátolják a talajlakó mikrovilág működését.
Mi jellemi 2018. márciusában a termőföldeket legyen az szántó vagy konyhakert:
Hideg, hűvös talaj. Eső, fagy, hó, eső = lassan melegedő talaj, amiben olyan hideg rétegek alakultak ki 10-20 cm mélységben, ami lassítja a talaj melegedését és száradását is.
Következmény:
A mikrovilág 8-12 fokos talajhőmérséklettől aktivizálódik igazán, ami pedig a tápanyag feltárásnak előfeltétele. Ezzel a növények is lassabban indulnak meg a tavaszi regenerációban.
Átázott talajok. A sok eső kitölti a talajpórusokat és levegőtlenné teszi azt.
Következmények:
A talajban jelentősen megnő a levegőtlen körülményeket kedvelő, anaerob élőlények száma, ezzel pedig potenciálisan megnő a jellemzően anaerob kórokozó gombák, baktériumok, egysejtűek jelenléte épp a gyökérzónában.
További fontos következmény, hogy a denitrifikációért, azaz a nitrogén körforgásban a légköri nitrogén előállításáért (NO3-ból N2O, NO, N2) felelős baktériumok szaporodnak fel abban a zónában, ahová épp a tavaszi nitrát-nitrogén műtrágyát tesszük. Ez tovább növeli a nitrát hasznosulás veszteségét.
Hosszabb ideig tartó vízállás esetén a gyökerek befulladhatnak és elpusztulhat a növény.
Átázott, fekete tarlók. Az eső szétmossa a hantokat és leiszapolja a talajt. Az agyag-humusz-kolloidokat lemossa a víz az egyéb talajszemcsék felületéről, ami kitölti a pórusokat és levegőtlenné teszi azt.
Következmények:
Hasonlóan a víz póruskitöltő hatásának csökken a talaj oxigén és egyéb gázcsere képessége, amely csökkenti a növényeink számára alapvetően kedvező levegős mikróbák életterét.
A tömörödés igencsak kedvez sok gyomnövényünknek, amelyek ezt kifejezetten kedvelik. A mezei acat, parlagfű, paréjfélék ennek a jele.
A legfontosabb feladataink tavasszal
Alapvetően négy fontos feladatunk van ebben az időszakban:
Az őszi vetésű növények serkentése
A talaj levegőzöttségének javítása
A tavaszi vetés magágykészítése
Gyomkezelés
Ezeknek a tevékenységeknek a nagy kihívása, hogy a talajunk a téli nedvességet megtartsa, jól raktározza a tavaszi, nyári időszakokra.
A komposzt tea hatása a kora tavaszi időszakban
Az őszi vetésű növények tavaszi serkentésében levélre fújva jelentős támogatást képes a tea nyújtani. Növényi növekedés serkentő hormonokat választanak ki a tea mikróbái, amelyek a téli fagy okozta hámsérüléseket gyógyítják.
A levegőtlen talajba friss levegős mikróba utánpótlást adunk, amelyek azonnal elkezdik kiszorítani a patogéneket.
A vizes talaj miatt beposhadt területeken az algákat feldolgozzák a tea élőlényei, ezzel gyorsítva a terület helyreállítását.
A tápanyag feltárást azonnal serkenteni tudjuk.
A hideg talaj miatt késlekedő tavaszi melegedést kompenzálhatjuk.
A téli kifagyó vagy áttelelő takarónövény biomasszát, mint zöld trágya bontását azonnal megkezdhetjük egyidejűleg a bedolgozással.
A közkedvelt bokrosító hengerezés hatásosságát javítja, illetve az okozott hámsérülést, amely egyben potenciális fertőzési pont a betegségeknek, kezeli, védelmet nyújt.
A fenti felsorolásban törekedjünk az egymenetességre. Minden talajművelő eszközre felszerelhető egy permetező sor, illetve a traktor orrára egy tartály, amivel a komposzt teát ki tudjuk juttatni. Ennek megtervezésében pontos műszaki tanácsot adunk.
Vegyszermentes gyomkezelés
A tavaszi gyomok egyik biós kezelése lehet a kora márciusi gyomkelesztő magágy készítése egy kombinátorral, majd a tavaszi kultúra vetése előtt pár nappal a terület megkapálása egy kultivátorral vagy tárcsával. Kultivátor esetén figyeljünk arra, hogy a kapák végén lúdtalp kapák legyenek átfedésben. Tárcsa esetén pedig a lapok állítható dőlésszöge adhat sikert a 100%-os gyökérvágásban. A most tavasszal tapasztalható nedvesség miatt azonban ez a módszer nem biztos, hogy kivitelezhető a taposási, tömörödési kár miatt. Itt kell majd bevetni a jól időzített gyomfésűt az állománykezelésben.
Az áttelelő takarónövény keverék tavaszi hengeres döntése, majd az ebbe történő direktvetés egy nagyon sikeres megoldás. A mulcson hagyott növényi szárak elveszik a fényt a fényigényes egynyári gyomoktól, míg a vetett kultúránk előnybe kerülhet az évelőkkel szemben és azok jelenléte kordában tartható.
Nedvességmegőrzés
A legfontosabb tevékenységünk a téli csapadék megmentése az ínséges tavaszi, nyári időszakra. Az utóbbi három év egyértelmű tapasztalata, hogy annak lesz nyertes nyári időszaka, aki márciusban a legjobban bánik a csapadék eltárolásával.
Ez egy összetett kérdés, azt azonban leszögezhetjük, hogy minden tavaszi talajmunka szárítani fogja a talajt, megnyitja a felszínt, aminek folyamatos kipárolgás a következménye. Szárító hatás növekvő sorrendben: hengerezés, kombinátor, tárcsa, tavaszi szántás (!). Amennyire csak lehet dolgozzunk sekélyen és azonnal zárjuk egy jó hengerrel a talajt. Szántás esetében a legjobb megoldásnak az egyszerű, nem túl nagy sebességgel történő hengerezést látjuk nedvességmegtartás szempontjából. Azt is hozzá kell tenni, hogy a direktvetéssel egyáltalán nem nyitjuk meg a talajt, ezért a vízveszteség is minimális.
Az itt megmentett víz biztosítja a mikróbák életfeltételét, hogy sikeresen tudjanak működni, szolgáltatni a növényük számára. Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni!
Mikrobiológia célzott etetése
Tudjuk, hogy az egyes mikrobiológia csoportok milyen tipikus növényi maradványokat szeretnek fogyasztani. Így azokat célzottan tudjuk talajfelszínről etetni. Egy egyszerű és jó módszer a baktériumok tavaszi felpörgetésére, ha lucerna darát vagy pelletet szórunk a talajra 150-200 kg/Ha mennyiségben egy gabonás vagy zöldséges területen. Ha a gombákat akarjuk etetni egy fás vagy bokros gyümölcsösben, akkor a szója dara vagy pellet kiváló megoldás, de már egy szalmatakarás is működik. Locsoljuk be a kiszórt anyagokat komposzt teával.
A legnehezebb döntés
A legnehezebb döntés az, ha nem megyek ki a földre és nem csinálok semmit. Pontosabban épp a passzivitásommal teszem a legtöbbet a talajomért! Márpedig egy ilyen télvégen, tavaszkezdeten, mint a mostani, úgy látjuk, csupán ilyen döntést érdemes hozni. Hogyan is értjük ezt?
Kezdjük azzal, hogy a február végi fagyon mennyien mentek ki műtrágyát szórni. Mert ugye "akkor lehet", meg azt "ki szoktuk vinni", meg "kell a növénynek a nitrogén, hogy meginduljon". Indok van bőven. Sokan nem is tudják, hogy ennek a kivitt műtrágyának a nagy része kimosódik vagy lekötődik anélkül, hogy a növénnyel bármilyen kapcsolatba kerülne. Ez mind effektíve pénzkidobás és környezetszennyezés. Egy ilyen helyzetben nehéz döntés nem kimenni, tudjuk. De ma már vannak olyan starterek, folyékony injektálható műtrágyák, amelyekkel ez pótolható.
A legnagyobb veszélye a mostani vizes földeknek a tömörödés. Nagyon észen kell lenni, hogy NE MENJÜNK KI SE A VIZES, SE A NYIRKOS TALAJRA, mert olyan tömörödési kárt okozunk, amelyet évek kijavítani, ha egyáltalán lehetséges. Képesek vagyunk 80-100 cm mélységben a teljes talajszekciót összepréselni, főleg a forgókban. Ebben a jelen szituációban kétszer gondoljuk meg tavaszi talajművelési, gyomirtási, műtrágyázási, vetési szokásainkat és gondoljuk meg, hogy van-e alternatíva, más mód a kívánt eredmény elérésére. Tegyünk meg mindent, hogy minél később menjünk ki a talajra a káros tömörödés elkerülése érdekében. Időzzünk el a következő fotón és gondoljunk bele abba, hogy hány lóerő, mennyi gázolaj, mekkora gépek és mennyi idő kell ezeknek a tömörödési szinteknek a helyrehozatalában. Vegyük azt is figyelembe, hogy ahol tömörödés van a talajban ott károsul a vízháztartás, intenzíven megjelennek a gyomok és kórokozók, a gyökérzet fejlődése akadályba ütközik, stb.
Kívánunk sok földszeretet, nyugalmat és kitartást ezeknek a legnehezebb döntéseknek a meghozatalában!
Comments